Hogyan segíthet minket a jóga a traumáink feldolgozásában? Miként járulhat hozzá a jóga alapját képező ászanák (testtartások), a légzéstechnika és a meditáció egy traumatikus életesemény vagy traumák sorozata által okozott, gyakran egyszerre testi és lelki sérülés gyógyulásához?

Hogyan reagál a szervezetünk a traumára?

Korábbi bejegyzésünkben a trauma fogalmát jártuk körül. Elmondható, hogy nagyfokú egyéni eltérést mutathat, hogy az egyes személyek milyen életeseményt élnek meg traumatikusnak, és hasonlóképpen, az arra adott reakcióknak és tüneteknek is számos megjelenési formája lehet. Ha erről többet szeretne megtudni, ebben a cikkben tájékozódhat bővebben. Röviden elmondható, hogy egy traumatikus esemény átélése meghaladja az ember mindennapi alkalmazkodóképességét.

Egy fenyegető eseményre olyan adaptív fiziológiai reakcióval válaszolunk, amely az adott helyzetben segítségünkre lehet a veszély elhárításában vagy minimalizálásában („üss”, „fuss”, „fagyj le”). Ha ezt követően nincs lehetőségünk feldolgozni az átélt eseményeket, akkor jellemzővé válhat egy fokozott készültségi állapot, illetve előfordulhat, hogy később, az eredeti veszélyre vagy annak bármely elemére emlékeztető apró részlet és annak felidézése is hasonló fiziológiai reakciót von maga után. A traumának ezt a testre és lélekre gyakorolt erős hatását tartja mindig szem előtt a trauma-tudatos jóga.

A jóga egészségre gyakorolt hatása

A jóga három különböző gyakorlattípus kombinációjából tevődik össze: légzőgyakorlatok, testtartások és meditációs-koncentrációs technikák. A jóga során a figyelem középpontjában a légzés és a test fizikai tapasztalásainak szenzoros élményei kerülnek. Az így megtapasztalt fokozott testtudat információt nyújt a test bizonyos fiziológiai aspektusairól (pl. gyors szívverés, rövid, felületes légzés, izomfeszültség) és segíthet azonosítani az érzelmeinket (pl. félelem, harag).

Számos kutatás igyekezett feltárni a jóga és a meditáció hatását különböző testi és lelki folyamatokra. Ezen vizsgálatok alapján elmondható, hogy ez az összetett gyakorlatrendszer több élettani folyamatot is képes pozitív irányba befolyásolni, mint például az izomerő, a vérnyomás, a pulzus, a stresszhormonszint (kortizol), a légzés és az aktivációsszint (arousal) szabályozása, sőt az érzelemszabályozás normalizálását is elősegítheti.

Több betegségnél kimutatták, hogy hatékony kiegészítő terápiaként tekinthetünk a jógára. Ilyen az asztma, különböző szívbetegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség, krónikus fájdalmak, ízületi gyulladás és az álmatlanság is. Kedvező hatásról számoltak be különböző pszichiátriai problémáknál is, mint a depresszió, a túlzott szorongás vagy az akut stresszreakció.

A trauma-tudatos jóga

Annak ellenére, hogy a jóga már korábban az egészségügyi és mentálhigiénés kutatások fókuszába került, 2014 előtt egyetlen pszichiátriai folyóirat sem közölt publikációt a jóga PTSD (poszttraumás stressz szindróma) tüneteire gyakorolt hatásáról. Ezt a tudományos alapossággal még fel nem térképezett területet kezdte el kutatni Bessel van der Kolk, a híres, holland származású, amerikai traumakutató, akinek munkásságáról már olvashattak korábban a Traumaközpont blogján.

Van der Kolk vizsgálatai során arra jutott, hogy a traumatizált személyekkel folytatott jógagyakorlásban nem az az elsődleges, hogy helyesen hajtsák végre az egyes gyakorlatokat, hanem hogy közben képesek legyenek önmagukra figyelni. Megtapasztalni az egyes izmok aktivitását, feszülését, majd elernyedését, tudatosan koncentrálni a légzésükre. Egy traumát átélt személy számára ez gyakran nagyobb kihívást jelent, mint gondolnánk.

Általánosságban elmondható egy traumán átesett emberről, hogy mintegy természetes következményként az ellazulás, a strukturálatlan meditatív állapotok elsőre nagy kihívást jelenthetnek és még akár fenyegetőnek is tűnhetnek. A kutatások során megfigyelték, hogy lazító gyakorlatok alatt is készültségi állapotban voltak, mintha egy váratlan veszélyforrásra számítanának.

Ehhez igazodva, arra jutottak, hogy a traumát átélt személyeket az a típusú jógagyakorlás tudja hatékonyan támogatni, ahol az oktató fokozott figyelmet fordít arra, hogy a gyakorló biztonságban érezze magát, ezzel is segítve a saját testre való figyelmi fókusz megőrzését. A speciálisan kiképzett jógaoktatók tudják, hogy bizonyos gyakorlatok (csukott szemmel meditálás, olyan jógapóz kitartása amely a fizikai sebezhetőség érzetét kelti) kellemetlen fiziológiai és emocionális reakciókat is kiválthatnak egy traumatizált személyből, ezért abban igyekeznek segíteni az illetőt, hogy minél inkább uralja saját gyakorlását.

Amennyiben a személy esetleg olyan traumás tüneteket tapasztal, amelyek túlmutatnak a jógagyakorlás során támogatható kereteken, úgy mindenképpen érdemes terápiás segítséget igénybe vennie. Azoknak a jógaoktatóknak pedig, akik trauma-tudatos jógát tartanak, hasznos segítséget nyújthatnak a rendszeres esetmegbeszélések, szupervízió.

A kutatások mai állása szerint a trauma-tudatos jóga és az EMDR (szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás) a leghatásosabb test-alapú terápiák közt kerülnek említésre. Azonban fontos megjegyezni, hogy a jóga inkább kiegészítő terápiás eszközként kezelendő, más terápiás módszerrel együtt alkalmazva válhat igazán hatékonnyá. Abban az esetben, ha a jógán résztvevő nem szeretne más terápiás módszerekben részt venni, fontos, hogy az oktató hangsúlyozza, hogy a nyitottság más módszerek és eszközök felé kulcsfontosságú lehet a trauma teljes feldolgozásához.

Az AdniJóga és a Traumaközpont 2019 tele óta működik együtt, melynek keretében a két szervezet klienseit referáljuk egymáshoz annak érdekében, hogy az arra rászorulók széleskörű segítséget kaphassanak.

Források:

Castaneda, R. (2017.03.29). How Yoga Helps Survivors of Trauma. Retrieved 2020.09.28., from https://health.usnews.com/wellness/mind/articles/2017-03-29/how-yoga-helps-survivors-of-trauma

van der Kolk, B. (2020). A test mindent számontart. Ursus Libris.

van der Kolk, B., Stone, L., West, J., Rhodes, A., Emerson, D., Suvak, M., & Spinazzola, J. (2014). Yoga as an Adjunctive Treatment for Posttraumatic Stress Disorder. The Journal of Clinical Psychiatry, 75(06).

What Is Trauma-Informed Yoga? (2017.10.27). Retrieved 2020.09.28., from https://www.eomega.org/article/what-is-trauma-informed-yoga?platform=hootsuite