Miért mondják a mentális egészséggel foglalkozó szakemberek, hogy limitáljuk napi egy, legfeljebb két alkalomra a koronavírussal kapcsolatos hírek fogyasztását?

Bár fontos egy krízishelyzetben tisztában lenni a legújabb fejleményekkel, valójában bőven elegendő naponta egyszer tájékozódni az aktuális állapotokról, rendelkezésekről,és a maradék időben a hétköznapi életünkre, szeretteinkre, munkánkra és a kikapcsolódásra koncentrálni.

Mi játszódik le az agyunkban túlzott hírolvasás hatására?

1.

Extrém stressz, félelem vagy azzal kapcsolatos ingerek esetén (ilyen inger lehet például a koronavírussal kapcsolatos hírek olvasása) a testünk és az idegrendszerünk először automatikusan, viszonylag gyorsan reagál és beindítja a szervezet vészhelyzeti reakcióját. Ez a rendszer alapvetően a túlélést segíti, és sok esetben kifejezetten a hasznunkra válik.

2.

Mivel ez a gyors válasz az agy ősibb, primitívebb régióiból származik, első körben nem igazán tesz különbséget a különböző félelemkeltő ingerek között, sőt az agy fejlettebb régiói felett is átveheti ilyenkor az irányítást. Ez azt jelenti, hogy a hírek hallatán idegrendszerünk ebbe a félelmi, túlélő üzemmódba kapcsol, aminek különböző élettani következményei is vannak, amelyek hosszútávon rendkívül kimerítőek a szervezet számára.

3.

Természetesen legtöbbünknél nemsokkal később beindulnak a fejlettebb kiértékelő funkciók is, amik moderálják ezt a választ, tehát visszajelzik a rendszernek, hogy pl. nem kell azonnal menekülőre fogni. Ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy amilyen gyorsan képes az idegrendszerünk beindítani ezt a vészhelyzeti forgatókönyvet, annál lassabban képes visszakapcsolni a békebeli üzemmódba.

Tehát, ha valaki óránként, félóránként emlékezteti a szervezetét arra, hogy krízis van, állandósulhat nála ez a készenléti állapot, aminek eredményeképp sokkal erősebben tapasztalhatja magán a stressz tüneteit, ezért sokkal nehezebben képes megnyugodni, ami idővel kimerültséghez, szorongáshoz és testi tünetekhez vezethet.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy amit az idegrendszerünk stresszként értékel, azt nem biztos, hogy a tudatos gondolkodásunk is annak tart, így a tünetek kialakulása tovább ronthatja a helyzetet azzal, hogy kialakulásukat nem tudjuk saját magunknak megmagyarázni, nem is értjük őket.