Kepics Zsanett a Traumaközpont gyermekpszichológus kollégája két nemrég megjelent filmet alapul véve mutatja be a gyermekkori szexuális abúzus dinamikáját. A Láthatatlan sérülések adománygyűjtő kampányunkról itt olvashat többet: https://adjukossze.hu/kampany/lathatatlan-serulesek-1786

Az egyik a november 14-én megjelent Szép csendben c. magyar film, mely leginkább a külső szemlélő szemüvegén keresztül mutatja be azt a folyamatot, ahogyan az abúzust átélő gyermek felfedi titkát és kiderül az igazság. A film kevéssé mutatja a konkrét abúzust, sokáig a néző is bizonytalan információkat kap, ezzel is átélve azt a bizonytalanságot, amit a környezet olyankor érez, amikor felmerül az abúzus gyanúja.

Ehhez képest A történet c. film sokkal konkrétabb képeket mutat, az abúzust túlélő személy szemszögéből látjuk az eseményeket. Végigkövethetjük, hogyan kezdődött a kapcsolat, hogyan alakult, s a hatásait is, itt egy felnőtt nyomoz a múlt emlékei után. Ezzel a film bemutatja azt is, hogy milyen nehéz felidézni a traumás emlékeket.

Mindkét filmben egy (vagy több) felnőtt tanár és egy tanítvány között történik a szexuális visszaélés – általában is jellemző, hogy a gyermekhez közel álló felnőtt (családtag, rokon) követi el a szexuális abúzust.

A gyermek számára fontos ez a felnőtt, idealizálja azt, szeretetet vár tőle, aki ezt félreérti, visszaél a hatalmával. Ferenczi (1932) szerint a gyermek és a felnőtt között ilyenkor nyelvzavar alakul ki, a gyermek szeretetre vágyik, a felnőtt viszont másként reagál rá. Ez a jelenség mindkét filmben megfigyelhető.

A gyermek reakciói (Ferenczi, 1932) ilyen esetekben többfélék lehetnek. Előfordulhat gyűlölet, undor, hárítás, szégyen, de ugyanakkor erős bénulás, tehetetlenség, szorongás. A felnőttek túlereje és tekintélye némává teszi őket, a szorongás miatt alávetik magukat a támadónak, és azonosulnak vele.

A felnőtt bűntudatát is sajátjának érzi, egyszerre érzi magát bűnösnek és ártatlannak. A gyermeket még jobban összezavarja, hogy a tettes gyakran úgy tesz, mintha semmi sem történt volna. Emellett jelen lehet továbbra is a szeretet a felnőtt iránt, ahogyan ez Jenny és Nóri esetében is jelen volt.

A történet című filmben látható, hogy Jenny nem érzi jól magát otthon, sok feszültség van közte és a szülei között, Bill, a tanár egy másik, boldog család illúzióját jelenti számára. Illetve abszurd módon a felnőttséget és önállóságot jelenti számára ez a kapcsolat, ahol valójában visszaélnek gyermeki naivitásával.

A gyermekkori szexuális abúzus titokká válik, ami még jobban elszigeteli a gyermeket. Az elkövető gyakran fenyegetheti is a gyermeket azzal, hogy ha másnak elmondja, egy számára kedves embert sérelem érhet, de emellett a bűntudat, szégyen is olyan erős, ami meggátolja.

Gyakran nincs a gyermeknek olyan bizalmi kapcsolata, ahol ezt őszintén meg tudná osztani. S ha sikerül is a gyermeknek megosztania a titkot, a környezet gyakran tagadással reagál, így akár újra némaságra ítéli a traumát elszenvedőt.

Jenny nem mondja el a szüleinek a vele történteket, de egy iskolai dolgozatban leírja, amit több évtizeddel később talál meg az édesanyja. Nóri elmondja egy zenésztársának, aki a tanár iránti csodálata miatt kezdetben nem hisz neki, majd elkezd nyomozni.

Nehezen lehet feldolgozni azt, hogy a gyermekekkel törődő, tehetséges, idealizált tanár egyszerre elkövető is. De ugyanígy tagadja először Nóri édesanyja is, hogy ez megtörténhetett. Nagyon nehéz szembenézni ezekkel a történetekkel, gyakran maga a túlélő is tagad. Jenny sokáig tagadta, hogy vele abúzus történt volna, nem is emlékezett. Ferenczi (1932) szerint ilyenkor „a személy megpróbálja a traumát meg nem történtté tenni”.

Ahogyan Jenny A történet c. filmben próbálja rekonstruálni az eseményeket, melyek darabjaira hullottak, valahogyan a felnőtt terápiájában is hasonlóan történik a traumával való szembenézés. Töredezettség jellemzi az emlékeket, annyira elviselhetetlen mindaz, ami történt, hogy az emlékezet igyekszik külön tárolni azokat. Mint egy betört ablaküveg esetén, az élmény darabjaira hullik (Eger, 2019). Traumafeldolgozás során ezeket a darabokat igyekszik összeilleszteni a személy.

Ha az áldozat úgy dönt, hogy elmondja a titkot, azzal még nem ér véget a traumatizációk sorozata. Újra traumatizálhatja, ha nem hisznek neki, ill. a többszöri felidézése a történteknek, majd a bírósági eljárás is traumatizálhatja. Fontos, hogy a környezet hogyan reagál a történtekre. Ebben a társadalmi folyamatoknak is nagy szerepe van. A #metoo kampány sok áldozatnak adott erőt, hogy kiálljon a saját történetével.

De miért is fontos ezekkel a történetekkel foglalkozni? Van-e hatása a gyermekkori szexuális abúzusnak a felnőttkorban?

Van. Több kutatás igazolja a gyermekkori szexuális abúzus felnőttkori káros hatásait. Egy új-zélandi kutatás azt vizsgálta, hogy a gyermekkori szexuális abúzusnak milyen következményei lehetnek 30 éves korban. A gyermekkori traumatizáció szignifikánsan összefüggött egy sor mentális zavarral, többek között major depresszióval, szorongásos zavarral, öngyilkossági gondolatokkal és kísérlettel, alkoholra és illegális pszichoaktív szerekre irányuló függőséggel és alacsony önbecsüléssel (Kósa, 2015).

Emiatt tehát nagyon fontos, hogy a traumatizációt szenvedett személyek segítséget kaphassanak. De persze még ennél is fontosabb lenne a megelőzés.

Felhasznált irodalom:

Eger, E. E. (2019) A döntés. Budapest. Libri Könyvkiadó.

Ferenczi S. (1932) Nyelvzavar a felnőttek és a gyermek között. A gyengédség és a szenvedély nyelve. in Ferenczi S. (2006) Technikai írások. Budapest. Animula.

Kósa K. (2015) A gyermekkori traumatizáció hatásai a felnőttkori egészségi állapotra. in. (szerk.) Kuritárné Sz. I. , Tisljár-Szabó E. (2015) Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna. A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia. Budapest. Oriold és Társai Kiadó

Hivatkozott filmek:

Szép csendben (magyar játékfilm, 2019) Rendező: Nagy Zoltán. Forgatókönyvíró: Nagy Zoltán, Horváth János Antal. Főszereplők: Major Erik (Dávid), Máté Gábor (Frigyes), Bognár Lulu (Nóri), Szamosi Zsófia (Zsuzsa)

A történet (The Tale, amerikai dráma, 2018) Rendező, forgatókönyvíró: Jennifer Fox. Szereplők: Laura Dern (Jennifer), Isabelle Nélisse (Jenny), Ellen Burstyn (Nettie), Jason Ritter (a fiatal Bill), Elizabeth Debicki (a fiatal Mrs. G.), John Heard (idős Bill), Frances Conroy (idős Mrs. G.)