A jelenlegi járványügyi helyzetben sok ország alkalmaz karantént, hogy lassítsa a koronavírus terjedését. A bejegyzés témája elsősorban a hatóságilag elrendelt házi karantén és az azzal összefüggő pszichés hatások összegzése. A hatósági házi karantén Magyarországon is bevezetésre került és kötelező a járványos területekről hazaérkezőknek. Ez azt jelenti, hogy egy általunk meghatározott helyen kell maradnunk 14 napig, mely során a lakást nem hagyhatjuk el.

A The Lancet folyóiratban megjelent összefoglaló tanulmány a karantén pszichológiai hatásairól és ennek csökkentése lehetőségeiről megerősíti, hogy a karanténban eltöltött idő gyakran kellemetlen élmény: szeretteiktől el vannak szakítva, szabadságuk korlátozott, bizonytalanságban vannak, hogy a fertőző betegséget elkapták-e, illetve unatkozhatnak. A közelmúltbeli járványkitörések idején alkalmazott karantén hatásait tanulmányozva megerősítést nyert, hogy a pszichés hatások jelentősek és széles skálán jelentkeznek.

Stresszorok karanténban

A karanténban lévők, az elzártság ideje alatt a következő fő stresszorokat említik leggyakrabban:

1. A karantén hossza: A felmérések azt mutatják, hogy a hosszabb idejű karantén rosszabb mentális egészséggel jár együtt, gyakrabban fordulnak elő a későbbiekben például a poszttraumás stressz tünetei.
2. Félelem a megbetegedéstől: A karanténban lévők jellemzően aggódnak a saját egészségük miatt és amiatt, hogy megfertőznek másokat.
3. Frusztráció és unalom: Az elzártság, a szokásos rutin elvesztése és a lecsökkent szociális kapcsolatok miatt sokan számolnak be unalomról, frusztrációról és elszigeteltség érzésről.
4. Hiány az alapszükségletek terén: Sokak számára még a karanténból való távozás után 4-6 hónappal is szorongást keltő, hogy a karantén alatt elégtelen volt az étel, víz vagy egyéb fontos alapszükségletük ellátása.
5. Elégtelen információ: A kutatások résztvevői a hatóságoktól érkező információk hiányát és minőségét stresszorként jelölték meg.

Karantén utáni stresszorok

Nemcsak a karantén ideje lehet megterhelő, hanem az azt követő időszak is. A The Lancet folyóiratban megjelent publikáció alapján a következő két stresszor jelenik meg leggyakrabban:

1. Pénzügyi veszteség: A karantén ideje alatt többen nem tudnak dolgozni vagy olyan törés következik be a szakmai tevékenységükben, amelynek hatásai hosszú távúnak tűnnek. Ez a karantén után több hónappal is kockázati tényezőként jelent meg a pszichológiai problémák előfordulása kapcsán.
2. Stigma: A korábban karanténban lévők gyakran számoltak be stigmatizációról és a helyi közösség, szomszédság részéről tanúsított elutasításról. Úgy érezték, másképpen kezelik, kerüli őket a többiek, valamint félelemmel és gyanakvással tekintenek rájuk.

Mit lehet tenni a karantén negatív hatásainak mérséklése érdekében?

Amellett, hogy a karantén egy nagyon fontos eszköz a járvány elleni küzdelemben, fontos tudatában lennünk annak negatív pszichológiai hatásaival is, mivel ezek még hónapokkal, sőt évekkel később is befolyásolhatják az egyént. A karantén megszervezése kapcsán a következőkre szükséges odafigyelni:

1. A karantén a lehető legrövidebb ideig tartson.
2. A lehető legtöbb információ megosztása. Fontos biztosítani, hogy a karanténban lévők megfelelően tájékoztatva legyenek a vírusról és a karantén fontosságáról.
3. Alapszükségletek megfelelő biztosítása, ha szükséges, akkor hatósági személyek bevonásával is.
4. Az unalom csökkentése és a kommunikáció javítása. A karanténban lévőket érdemes lenne tanácsokkal ellátni arra vonatkozólag, hogy az unalmat hogyan lehet elűzni, illetve, hogy milyen megküzdési és stresszkezelési technikák állnak rendelkezésükre.
5. Egészségügyi dolgozók különös figyelmet érdemelnek, hiszen sokszor maguk is karanténba kerülnek.
6. Az altruizmus jobb, mint a kényszer. Fontos a karanténban lévők felé annak erősítése, hogy ezzel másokon segítenek, különösen azokat tartják biztonságban, akik a legveszélyeztetettebbek a vírus által (idősek és a krónikus betegséggel küzdők) és, hogy az egészségügyi hatóságok mennyire hálásak nekik. Ez segít megelőzni a negatív pszichés hatásokat és a karantén szabályainak betartását is.

Ha karanténba kényszerülünk, érdemes odafigyelnünk az alábbiakra:

1. A körülöttünk zajló események rendkívüliek, a normálistól eltérőek és váratlanul értek mindenkit. Ilyen helyzetekben mindannyian különbözően reagálunk. Nincs egyértelműen jó és rossz reakció. Figyeljünk oda önmagunkra, legyünk elfogadóak saját állapotainkkal kapcsolatban és adott esetben merjünk segítséget kérni.
2. Az otthonmaradásra tekinthetünk úgy, mint egy lehetőségre. Sokan ilyenkor fognak bele azokba az otthoni teendőkbe, amiket mindig is meg akartak csinálni vagy kezdenek be a polcukon sorakozó könyvek elolvasásába. A járvány alatt egyre több kulturális és oktató anyag válik online elérhetővé, néhányunk számára ezeket is érdemes lehet figyelni.
3. Tartsuk fent társas kapcsolatainkat, ebben akár a közösségi média és a különböző alkalmazások, kommunikációs lehetőségek is segíthetnek. Ne szigetelődjünk el karantén esetén sem. Fontos, hogy ilyenkor is meg tudjuk osztani érzéseinket, aggodalmainkat olyanokkal, akik támogatnak minket ebben a helyzetben.
4. Legyen megszervezve az ellátásunk, az alapszükségleteink kielégítése.
5. Figyeljünk oda a testi egészségünkre: otthon is tartsuk be a higiéniai követelményeket, együnk egészségesen, lehetőségeink szerint próbáljunk meg sportolni is.
6. Igyekezzünk határt szabni a médiafogyasztásnak. Bőven elég naponta egy-két alkalommal tájékozódni a vírussal kapcsolatos hírekről. Ezzel lehetőséget adunk a szervezetünknek, hogy időről-időre megnyugodjon, mással is foglalkozzon.

További hasznos tanácsokat kaphatnak a Traumaközpont pszichológusával készült interjúban is.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy az említett kutatások alapján az látszik, hogy a karanténban töltött időnek jelentős pszichológiai hatásai lehetnek, melyek széles skálán mozognak, és akár hosszú távon is fennmaradhatnak. A legtöbb vizsgálat poszttraumás stressz tüneteit, zavarodottságot és dühöt írt le. Ebből természetesen nem az következik, hogy a karantént nem szabadna használni a vírus elleni védekezésben, hiszen nélküle a vírus sokkal gyorsabban terjedne, ami minden szempontból súlyosabb következményekhez vezetne. Az eredmények sokkal inkább körültekintésre intenek a karantén használatát illetően és arra hívják fel a figyelmet, hogy a járványügyi megfontolások mellett a mentális egészségügyi szempontokat is érdemes szem előtt tartani.

Források:

Brooks, S. K., Webster, R. K., Smith, L. E., Woodland, L., Wessely, S., Greenberg, N., & Rubin, G. J. (2020). The psychological impact of quarantine and how to reduce it: rapid review of the evidence. The Lancet.
https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(20)30460-8/fulltext?fbclid=IwAR0uuAKoN2OJkA2PYDeMCzAMCVhcPrO5-P3PIHQE1pTuOxfTv6eR-A8e8EM

Stress and Coping
https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/about/coping.html

Mental Health Considerations during COVID-19 Outbreak
https://www.who.int/docs/default-source/coronaviruse/mental-health-considerations.pdf?sfvrsn=6d3578af_2&fbclid=IwAR3gKMehqY6oXrJo8VK7XTInX0pYQlMGQ8vpxqU3vJRtTwpKE2BhjwKQbaY

Speaking of Psychology: Coronavirus Anxiety. Interview with Baruch Fischhoff, PhD. https://www.apa.org/research/action/speaking-of-psychology/coronavirus-anxiety