Az izgulás valamennyire természetes velejárója a vizsgaidőszaknak. A stressz egy pszichológiailag feszült állapot, amit az emberre ható stresszorok, esetünkben a vizsgahelyzet és az ettől való félelem okoz. Ez a felfokozott állapot gyakran motiválóan is hathat a diákokra és segítségünkre lehet abban, hogy testi-lelki szempontból a feladatra tudjunk fókuszálni.

Problémát akkor jelent, ha a reakció olyan erős, hogy pont ellenkezőleg, inkább gátolja a felkészülési folyamatot. Van, aki ilyenkor nem tud enni, aludni, különböző testi tüneteket produkál mint pl. fejfájás, gyomorfájdalmak, szédülés, fokozott izzadás, alvászavar

A sokszor irreálisan nagy tananyag, a rengeteg vizsga, amit rövid időn belül teljesíteni kell, a beadandók határideje mind-mind hozzájárulnak a stresszes vizsgaidőszakokhoz. Nehéz meghúzni a határvonalat, hogy mi számít még egészséges stressznek és mi az, ami már blokkol minket.

Érdemes figyelnünk az olyan jelekre, amikor már minden igyekezetünk és felkészültségünk ellenére is rosszul teljesítünk; ilyenkor már ajánlott segítséget kérni egy szakembertől is.

Tippek a stresszes vizsgaidőszak kezelésére:

Legyen egy terved! 

Próbáld előre kitalálni, hogy mivel fog telni a vizsgaidőszak. Nézd át a tananyagot, a vizsgák időpontját, tervezd meg, hogy mire mennyi felkészülési időre lesz szükséged. Ez abban segít majd, hogy ne alakuljon ki káosz körülötted, ami egy újabb stresszfaktor lenne.

Informálódj!
Tudj meg minél többet a vizsgáról, a helyszínről, a tipikus feladatokról, kérdésekről, legjobb stratégiákról.

Ismételj gyakran!
A tananyag beépülését segíti a gyakori ismétlés. Lehetőséghez mérten érdemes már a szorgalmi időszakban is időről időre átismételni az órai anyagot. Heti pár óra ismétlés, átolvasás nagyban segítheti a vizsgaidőszakban a felkészülést.

Állítsd meg a szorongás keltő gondolatokat! 

„Úgysem fog sikerülni. Nem vagyok elég okos, tehetséges. Hülyének fognak nézni a tanárok. Soha nem sikerül. Én mindig a legnehezebb kérdést kapom. … Múltkor sem sikerült, akkor biztos most sem fog.”

Az ilyen és hasonló negatív gondolatok megnehezítik a felkészülést és egyre bizonytalanabbá tehetnek minket. Jellemzően túl általánosak (minidig, soha), stigmatizálóak (vesztes vagyok) és fekete-fehérek (ha ezen rossz jegyet kapok, alkalmatlan vagyok erre a pályára).

Érdemes ezeket a gondolatokat azonosítani, megvizsgálni mennyire van valójában valóság tartalmuk és helyettesíteni őket a konkrét helyzetre vonatkozó pozitívabb üzenettel: pl. Múltkor megbuktam, de most felkészültebb vagyok, minden esélyem megvan a jó jegyre. Ez a vizsga nehéz, de ha nem sikerül még lesz lehetőségem bizonyítani.

Jutalmazd magad!
Ilyenkor még több pozitív energiára van szükségünk, mint általában. Ha sikerült átrágnod magad a tételeken, ha sikerrel veszel egy vizsgát, ha készen vagy egy esszével mindig jutalmazd meg magad.

Ez gyakorlatilag bármi lehet: egy szabad délután a barátaiddal, egy kis nassolás, néhány rész a kedvenc sorozatodból vagy egy jó koncert, a lényeg, hogy törődj magaddal ebben az időszakban is.

Pihenj eleget!
Nehéz időt szánni a pihenésre a nagy hajrában. Pedig az egyik legfontosabb dolog, hogy ebben a tanulással töltött intenzív időszakban is kipihenjük magunkat. Érdemes szüneteket tartani és eleget aludni, ami nemcsak a közérzetünkre, de a koncentrációképességünkre is jó hatással van.

Mozogj!
Amikor elakadsz a tanulásban és úgy érzed, semmit se vagy már képes felfogni, a szellemi terhelést váltsd fizikaira. Menj el futni vagy ugorj le a közeli konditerembe, lényeg, hogy aktívan is tölts néhány órát a napodból és ne csak a jegyzeteid fölé görnyedj.

Csak a fontos dolgokra koncentrálj!
Érdemes a felkészülés során fontossági sorrendet kialakítani és a prioritással rendelkező anyagokra koncentrálni először. Van, hogy nincs idő mindent elolvasni, de ez nem feltétlenül kell a vizsga halasztását eredményezze.

Bár a legtöbben hajlamosak vagyunk a legjobb teljesítményt elvárni magunktól, néha érdemes végig gondolni mi az az eredmény, amit reálisnak látunk és meg is lennénk vele elégedve.