Az emberkereskedelem pszichológiai mozgatórugói – interjú Sebestyén Árpád, kríziskezelő szakpszichológussal

2020. október 16.

A Traumaközpont partnerként vesz részt a Ne hagyd, ne tedd! – emberkereskedelem elleni kampány * című projektben, amelynek keretében Sebestyén Árpád, a projekten dolgozó kríziskezelő szakpszichológus munkatárs Az emberkereskedelem pszichológiai mozgatórugói címmel készített kutatást, amely hamarosan kézikönyv formájában publikálásra kerül. Árpáddal beszélgettünk a kutatással kapcsolatos tapasztalatairól.

1. Miről és kinek fog szólni ez a kézikönyv? Kinek ajánlaná?

A kézikönyvet elsősorban azon segítő foglalkozású szakemberek forgathatják haszonnal, mint például a szociális munkások, védőnők, családgondozók, pedagógusok, akár az intézmények vezetői szintjéig, akik munkájuk során kapcsolatba kerülnek fiatalokkal továbbá rászoruló áldozatokkal, hiszen a kézikönyv elsősorban ismeretterjesztés céljával készült.

A döntéshozók számára is érdekes lehet egy-egy fejezet, mint például a szociálpolitikusok, sőt talán még a magasan képzett orvosok, pszichológusok is találhatnak benne megfontolandó érdekességeket, új témát.

Nem utolsósorban pedig érdemes megemlíteni a szélesebb közvéleményt, például a szülők figyelmét is felhívhatja a téma fontosságára.

A kézikönyv igyekszik tágabb kitekintést nyújtani az emberkereskedelem vonatkozásaira, így például bemutatja a hazai ellátórendszert, magyarországi és nemzetközi emberkereskedelemmel kapcsolatos döbbenetes adatokat közöl, de mint a címe is jelzi, elsősorban a lélektani vonatkozásokat szándékozik tudatosítani az olvasókban. A pszichológiai jellegzetességekre fókuszál és igyekszik átfogó keretben megmagyarázni azokat, sokkal inkább elérhetővé tenni a közvélemény számára.

2. Mik a kézikönyv fő tanulságai?

A tanulságok levonását a kézikönyv inkább csak közvetett formában tervezi, elsősorban az olvasóra bízza azt. A cél a kézikönyv írásával az, hogy – a felmentés szándéka nélkül ugyan – de a téma iránt érdeklődők, a témával hivatásszerűen találkozók jobban megértsék, hogy az áldozatok előtt gyakran nincsen más út, vagy legalább, hogy a kizsákmányolt létbe sodródás nem hajlam kérdése. Nagyon nehéz abból a közegből emelt fővel kikerülni, ahonnan az emberkereskedelem potenciális áldozatai érkeznek.

Mint említettem ez nem csupán társadalmi, szociális szinten értendő, hanem a pszichológiai közegre is vonatkozik,amiben az áldozatok felnőnek. Ezért a kézikönyv kitér például gazdag család gyermekének történetére is, aki szeretethiányos, figyelemhiányos lett és bevonódott a szexuális kihasználtságba. A gyermek lelki-érzelmi igényeire minimális időt fordító az a közeg, amiben felnőtt, mert a szülők túlzottan elfoglaltak vagy úgy gondolták, hogy az anyagiak biztosításával mindent megadtak gyermeküknek. Az érzelmileg hanyag hozzáállás is nagy veszélyeket rejt tehát magában egy kamasz lelki világának fejlődésére.

3. Miért fontos az emberkereskedelem pszichológiai aspektusaival foglalkozni?

Ezt egy példával szeretném szemléltetni: 2014-ben az Amerikai Egyesült Államokban egy komoly kiadó által jegyzett emberkereskedelemmel foglalkozó könyv**  333 oldalából, mindössze 11 foglalkozik a jelenség pszichológiai aspektusaival. A Traumaközpontban úgy gondoljuk, hogy ettől az aránytól jóval fontosabbak és meghatározóbbak a lelki tényezők. Sajnos, a hazai köztudatban sincsenek kellő mértékben előtérben, holott a szociális, társadalmi meghatározottságon kívül – mint már igyekeztünk kiemelni – a lelki szempontok is nagyon fontos szerepet játszanak az áldozattá válásban. A kézikönyv sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak az áldozatokra térünk ki benne, hanem az elkövetők személyiségét is próbáltuk vázlatosan ismertetni.

4. Sok a sztereotípia, áldozathibáztatás, hogyan lehetne a hétköznapi emberhez közelebb hozni ezt a témát?

Reményeink szerint, ilyen eszközökkel, mint ez a kézikönyv hatékonyan felhívható a figyelem az emberkereskedelem pszichológiai aspektusainak fontosságára. Az anyag felkerül a világhálóra és lehetőség szerint nyomtatásban is megjelentetjük, kibővítve a kutatás ideje alatt, a terepi munka során felvett áldozati és szakértői interjúk tartalmával, amelyekből eddig nagyon kevés került publikálásra világszerte.

A legfontosabb ismeretközlési csatorna manapság a közösségi- és elektronikus média, amelyen keresztül mindenképpen fontos felvenni a harcot az emberkereskedelem összes formájával, mint a szexuális kizsákmányolással, vagy köznyelvi megfogalmazásban a prostitúcióval, a munkacélú rabszolgasággal, az ehhez hasonló, de mégis más jellegzetességekkel bíró csicskáztatással, amikor valakit erőszakkal vagy hitegetéssel ott fognak egy adott közegben és kihasználják testi-lelki energiáját, a kényszerkoldultatással stb.

Az iskolákban való ismeretterjesztés szintén kiemelkedő fontosságú. Továbbá véleményem szerint szülői közösségeknek is fontos lehet a téma üzenetét terjeszteni, művelődési vagy közösségi házakban történő interaktív előadások formájában.

Még egy formát tartanék hasznosnak, mégpedig pszichodramatikus eszközök segítségével videó formátumban bemutatni olyan élethelyzeteket, amelyeket az áldozati és szakértői interjúkon keresztül hallottunk. Ezeket a 2-3 perces ismeretterjesztő képi anyagokat hasznos lenne minél szélesebb körben közzétenni.

* Belső Biztonsági Alap és a Belügyminisztérium (http://belugyialapok.hu/alapok/belso-biztonsagi-alap) társfinanszírozásával megvalósuló BBA-5.1.6/10-2019-00001 azonosító számú projekt, amelyben a konzorciumvezető az IOM (International Organization for Migration) budapesti képviselete.

** Palmiotto, M. J. (szerk.) (2014) Combating Human Trafficking. A Multidisciplinary Approach. CRC Press (Routledge), USA. A lelki jelenségek tárgyalása Beeson, J. G. munkája Psychology of Human Trafficking címmel. Oldalszám: 47-58.


Szeretné munkánkat közelebbről is megismerni?

Híreinkről, eseményeinkről és aktuális képzéseinkről havi hírlevelet küldünk feliratkozóinknak!