A poszttraumás stressz-zavar, azaz a PTSD a mentális betegségek közül mára az egyik legismertebb. Számos film és könyv próbálta behozni ezt a témát a köztudatba, mégis sok hamis információ, féligazság alakult ki az évek során. Hat gyakori tévhitet gyűjtöttünk össze, melyeket tudományosan igazolt tények segítségével tisztáztunk.

1. Minden traumát átélő személynél kialakul PTSD.

Az emberek többsége átesik az élete során valamilyen potenciálisan traumatikus eseményen, viszont ennek megtapasztalása nem feltétlenül jár együtt PTSD kialakulásával. Kutatások szerint a társadalom körülbelül 70%-a él át – egy vagy több – különösen megterhelő eseményt az élete során, viszont ezen emberek töredéke, csupán 4-7%-a lesz diagnosztizálható PTSD-vel.

2. Trauma egyetlen pszichés következménye a PTSD lehet.

A közhiedelemmel ellentétben egy traumát követően nem csak két lehetséges út létezik, miszerint az embernél kialakul a PTSD vagy nem. Számos egyéb kimeneteli lehetőség áll fenn. Előfordul, hogy a PTSD-nek csak egyes tünetei jelennek meg, szorongás, testi fájdalmak, alvászavarok, rémálmok, de kialakulhat depresszió, egyéb disszociatív zavar, sőt akár szerhasználat is.

3. A PTSD tünetei a traumatikus esemény után azonnal jelentkeznek.

A közvélekedés szerint a PTSD a traumatizációt követően szinte rögtön jelentkezik. Az igaz, hogy a PTSD egy trauma után alakulhat ki és hogy a tünetek gyakran a traumatikus eseményhez közeli időben jelentkeznek. Viszont PTSD-ről csak abban az esetben van szó, ha a traumát követő egy hónapon túl fennmaradnak/alakulnak ki a tünetek. Amennyiben egy hónapon belül jelentkeznek, egy másik mentális betegségről van szó, az akut stressz-zavarról (ASD).

A PTSD akár hónapokkal, évekkel a kiváltó eseményt követően is felléphet. Ebből kifolyólag fontos megjegyezni, hogy soha nem késő segítséget kérni egy trauma feldolgozásához, mivel előfordulhat, hogy hosszú idő múltán kerül felszínre a probléma.

4. A PTSD egyenlő az emlékbetörésekkel.

Az egyik legközismertebb tünete a PTSD-nek az emlékbetörés. Filmekben és sorozatokban általában ez jelenik meg a legmarkánsabban. Fontos megjegyezni, hogy a PTSD ennél sokkal komplexebb, illetve nem is az emlékbetörés a leggyakoribb tünet, mely a PTSD során jelentkezik.

Flashbacken kívül a tünetek közé tartozik az erős szorongás, a traumára emlékeztető ingerek aktív elkerülése, a gondolatok és a hangulat negatív irányú változása és az éberségi szintben, koncentrációban megjelenő változások. Ezen kívül gyakori a traumatikus emlék felidézésének nehézsége vagy képtelensége.

5. A PTSD a gyengeség jele.

Mivel nem minden traumán átesett embernél alakul ki PTSD, így könnyű azt gondolni, hogy akinél kialakul nem olyan erős, sőt gyenge. A PTSD nem a személyiségből eredeztethető hiba vagy gyengeség. A kialakulását számos tényező befolyásolhatja, mint az átélt trauma típusa, időtartama vagy a személy életkora, korábbi élettapasztalatai. Kutatások megállapították, hogy az interperszonális traumák (pl. szexuális erőszak) nagyobb eséllyel vezetnek PTSD-hez, mint a természeti katasztrófák vagy balesetek. Ezen felül felhívják a figyelmet a társas támogatás fontosságára is, mint protektív faktor.

6. A PTSD nem kezelhető.

Számos bizonyítottan hatékony eljárás létezik a PTSD-vel élők számára. A megfelelő terápiás módszer kiválasztása függ az átélt trauma jellegétől, a tünetek súlyosságától és típusától, de a kliens személyiségétől is. Így a személyes élettörténet, a traumával kapcsolatos hiedelmek is segíthetnek a megfelelő kezelés kiválasztásában.

A Traumaközpont munkatársai számos módszert alkalmaznak a terápiás munkájuk során, melyek segíthetnek az érintetteknek. Ilyen módszer például az EMDR (szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás) vagy a kognitív viselkedésterápia. Megfelelő kezelés mellett a PTSD-vel járó tünetek csökkennek, idővel a traumatikus emlék már kevésbé lesz félelmetes a kliens a számára és be tud épülni az élettörténetbe.

Amennyiben többet szeretne tudni a PTSD-ről, a tüneteiről vagy a leggyakoribb kiváltó okairól, olvassa el korábbi cikkünket a témában.

Források:

Amerikai Pszichiátriai Egyesület (2016). DSM-5 diagnosztikai és klasszifikációs rendszer. Budapest, Oriold és Társai.

Deveney, R. (2020). PTSD Myths. Retrieved 2020.06.04., from https://www.therecoveryvillage.com/mental-health/ptsd/related/ptsd-myths/

Kerekes, Zs. (2015). A Poszttraumás stressz. In: Kiss E. Cs. & Sz. Makó. H. (Szerk.),Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana (248-275). Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány.

Ryback, R. (2016). 5 Myths About PTSD. Retrieved 2020.06.04., fromhttps://www.psychologytoday.com/intl/blog/the-truisms-wellness/201610/5-myths-about-ptsd

Santiago P.N., Ursano R.J., etal. (2013) A Systematic Review of PTSD Prevalence and Trajectories in DSM-5 Defined Trauma Exposed Populations: Intentional and Non-Intentional Traumatic Events. PLoS ONE 8(4).

Staggs, S. (2013). Love Is All You Need: Social Support in PTSD Treatment. Retrieved 2020.06.04., fromhttps://blogs.psychcentral.com/after-trauma/2013/12/love-is-all-you-need-social-support-in-ptsd-treatment/

Tringer L. (1999). A pszichiátria tankönyve. Budapest, Semmelweis Kiadó.