Az EMDR egy viszonylag új terápiás technika, amelyet kifejezetten traumatikus tünetek kezelésére dolgozott ki dr. Francine Shapiro, amerikai pszichológusnő. Az EMDR elnevezés egy rövidítés: “Eye Movement Desensitization and Reprocessing” a teljes neve – vagyis szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás. Az EMDR egy rendkívül hatékony traumafeldolgozási technika, és az idők folyamán teljes értékű terápiás módszerré nőtte ki magát. Ma már nem csak klasszikus poszttraumás állapotokban, hanem majdnem minden olyan pszichés probléma kezelésében segítséget tud nyújtani, amelynek hátterében traumatikus élmények – azaz diszfunkcionálisan működő információs-emlékezeti hálózatok – találhatók. Dr. Havelka Judittal, a Magyar EMDR Egyesület elnökével, az Európai EMDR egyesület vezetőségi tagjával, akkreditált EMDR trénerrel, kiképző szupervízorral, pszichotrauma specialistával beszélgettünk.

Mikor és hogyan ismerkedtél meg az EMDR módszerével?

1999-ben, még a múlt évszázadban. Az első amerikai trénerek 92-93-tól kezdtek el Európába jönni és az első trénerek egyike Gerald Puck Belgiumba jött. Őszintén megmondom, én először nagyon bizalmatlan voltam, mert nagyon amerikai volt, mint az amerikai sikertörténetek, pl. agykontroll és társai, és gondoltam ez is valami hasonló. A centrumban, ahol akkoriban dolgoztam (Centrum voor Psychotrauma en Familietherapie, Antwerpenben) nagyon sok traumás problémával találkoztunk. És mivel családterapeuta is vagyok, családi szinten foglalkoztam traumákkal és pontosan láttam, hogy mennyire gyakori a PTSD, és nem nagyon lehetett rajta változtatni. Azt lehetett mondani, hogy el kell fogadni, meg kell tanulni vele együtt élni, bánni. De változtatni nem nagyon tudtam, mindenféle irányzatot tanultam, de egyik sem segített igazán az embereknek. A tréningek után kipróbáltam az EMDR-t.

Az első kliensem egy indiai benzinkutas volt, alig tudtunk kommunikálni, pár szóval tudta elmondani, hogy megtámadták őt és azóta nem tud semmit csinálni, se aludni, se enni, semmit nem csinál, a családja már meg sem ismeri, leírta a PTSD klasszikus tüneteit. És akkor gondoltam, na jó, kipróbálom ezt a szemmozgásos „bigyót”. Az első ülés után ez az ember felállt, a nyakamba borult, szabályosan, olyan benzin szaga volt, hogy majdnem elájultam és közölte, hogy köszöni szépen jól van. Mondtam, hogy jöjjön vissza, ez nem létezik, ilyen nincs, de nem jött vissza, és én még fel is hívtam, és ő mondta, hogy azért nem jön többet, mert köszöni szépen jól van.

Én egyáltalán nem hittem el ezt az egészet, de nagy kedvet kaptam és elkezdtem mindenkivel csinálni. Sőt már olyan problémákkal is elkezdtem alkalmazni, ami nem klasszikus PTSD, hanem mondjuk, hogy megcsalta a férje, és rajtakapta őket. El lehetett érni, hogy sokkal, de sokkal kevésbé zavarja a pácienseket az élmény. Elkezdtem beleásni magam, az egész EMDR és pszichotrauma témába.

A második szintet Hollandiában végeztem el, mert még sokáig kellett várni, amíg Belgiumba bejött, Hollandiában is jártam szupervízióra. És a magánpraxisomban is elkezdtem ezzel dolgozni, ez határozta meg onnantól kezdve a látásmódomat és EMDR terapeuta lettem.

Mit szeretsz a legjobban ebben a módszerben, mitől gondolod, hogy különösen hatékony és miben más, mint a „többi” terápia? 

Nekem személy szerint azért nagyon különleges ez a módszer, mert először éreztem pszichológusként, hogy tényleg tudok segíteni, hogy azok a dolgok, amiket feldolgoztunk EMDR terápiában, nem jöttek többet elő. Nem volt visszaesés, nem volt olyan, hogy kimegy a tünet az ajtón és bejön az ablakon, hogy más változatban, formában tér vissza, hanem a problémát a gyökerénél fogva fogja meg, ahol elkezdődött az egész.

Egy olyan terápia ez, ami a legmélyebb mélységében, a kialakulás pillanatában fogja meg a problémát, és úgy távolítja el, mint amikor egy gyomnövényt gyökerestül kiszedünk a földből, hogy annak írmagja sem marad. A másik az a humanitárius szemlélet, (ami, igen sajnálom, hogy ezt kell, hogy mondjam, de nincs teljesen jelen sok másik terápiás irányzatban), hogy nem veled van a baj, hanem azokkal a dolgokkal, amik veled történtek.

A lényeg, hogy te normális vagy, viszont olyan abnormis hatás ért, amire csak abnormis módon lehetett reagálni, ráadásul az akkor normális volt, mert másképp nem lehetett. És most persze már nem normális, de nem volt más választásod, nem volt más eszközöd, és ez a szemléletmód borzasztóan demokratikus. Egyenlővé teszi a terapeutát és a klienst, egy valódi munkakapcsolatot alakít ki, ahol ők is velem együtt nézik meg a problémát, nem őt szerelem meg, mint egy autót, nem benne van a hiba, hanem együtt nézzük, hogy mi az én problémám, mikor és miért kezdődött, mit tanultam meg akkor. Szerintem ezek a hatalmas előnyei az EMDR-nek. De persze ötvözöm más terápiás irányzatokkal is, mint minden EMDR terapeuta. De ez egy látásmód, hogy a jelen probléma a múltbeli események feldolgozatlanságából és feldolgozási hibáiból ered. És, hogy ezeket újra feldolgozva meg tudod változtatni a téves cselekvéseidet, gondolataidat, érzéseidet, akár testi tüneteidet.

Kérlek válassz ki egy emlékezetes esetet, ami jól szemlélteti a módszert és a PTSD kezelési lehetőségét és meséld el (az etikai megfontolásokat betartva).

Nagyon nehéz egyet kiválasztani, aludni is alig tudtam, hogy melyiket válasszam (nevet)… De próbáljuk meg. Eszembe jutott egy kliensem, aki vetélést követően került hozzám és ezt borzasztó traumaként élte meg és nem tudott utána teherbe esni. Miután feldolgoztuk a vetélés traumatikus élményét, egy évre rá teherbe esett. Azóta két kisgyereke van, és minden karácsonykor kapok tőlük egy üdvözlőlapot.

Vagy az a házaspár, akik vitorlázás során majdnem megfulladtak mind a ketten. Mindkettőjüket kezeltem, a férfit két ülés alatt sikerült a PTSD-s állapotából megsegítenem, az asszonynak viszont akkor sikerült megoldást találni, amikor kiderült, hogy ez az élmény egy gyerekkori traumájával függ össze és azt a gyerekkori traumát feldolgozva lehetett ezt az emléket is helyre tenni. És azóta is boldogan vitorláznak, ők is gyakran írnak.

Az egyik legkedvesebb kliensem, egy férfi, akit gyerekként a nagybátyja éveken keresztül használt. Senki nem vette észre a családból és borzasztó dolgokat művelt vele a nagybácsi. Ő például úgy került hozzám, hogy többször volt pszichotikus epizódja, súlyosan el volt hízva, reggeltől estig füvet szívott, mindenféle módszerrel próbálta ezt a nagyfokú stresszt szabályozni, az egyik rosszabb volt, mint a másik. Amikor először elmesélte egy pszichiáternek, hogy mik történtek vele, mondta a kezelőorvos, hogy „magának PTSD-je van, és ezzel meg kell tanulni együtt élni”. Egy manuálterapeuta, aki ennek a férfinak a testét is megvizsgálta, mondta, hogy „magának az egész teste tele van olyan feszültségekkel, amelyek egyértelműen traumatikus tapasztalatokra utalnak”. Ez az áldott manuálterapeuta ismerte az EMDR módszerét, és így került a férfi hozzám. Öt évig dolgoztunk, a pszichotikus epizódoknak vége lett, lefogyott 45 kilót, feldolgoztuk az összes borzalmas élményét, nagyon kemény munka volt, nagyon megszenvedte, de nagy bátorsággal végig csinálta. És végre megértette, hogy miért olyan ő amilyen, hogy mit csinál magával. Szépen lassan elkezdte értékesnek megélni magát, és úgy is viselkedni. Visszatért a munkájához, egy nagyon okos fizikusról van szó, lett barátnője, és visszakapta az életét – ezt az EMDR terápiának köszönheti.

Mit javasolnál egy olyan embernek, aki fontolgatja, hogy EMDR terápiára jelentkezne, mit gondoljon át?

Semmi esetre se gondolja senki, hogy ez egy hókuszpókusz, háromszor meglengeti valaki a szeme előtt a kezét és vége a problémájának. Ez egy mítosz. Nyilván vannak olyan egyszeri traumatikus élmények, mint a benzinkutasnak, amelyek egyszeri kezelésre tényleg el tudnak múlni, és soha többet nem jönnek vissza. De ha valakit gyerekkorában bántalmaztak, vagy elhanyagoltak, ezeket nevezzük kötődési traumának, ezeket bizony végig kell harcolni, nem egy vagy két ülésen keresztül, hanem akár évekig tartó terápia is lehet. Mindig attól függ, hogy mennyire súlyos, mennyire hosszú ideig, mennyire korán kezdődtek a dolgok. És attól is függ, hogy milyen erőforrásokkal rendelkezik az illető. Van, akivel nagyon sok, nagyon rossz dolog történt, mégis nagyon intenzíven lehet együtt dolgozni vele, és van, akit nagyon hosszan kell felkészíteni arra, hogy egyáltalán rá tudjon gondolni arra, ami történt.

Hogy kinek javaslom? Természetesen mindenkinek. Ez olyan, hogy választhatod az autópályát a hegyi ösvény helyett. De nem mindenhol van kiépítve. Van, amikor tényleg kell egy csomó mindent előtte tanulnia a páciensnek, mielőtt bele lehet kezdeni. Egy EMDR terapeuta ezt is felméri, és úgy javasolja a feldolgozás elkezdését, hogy mögötte egy felelősségteljes döntés van. Ezért is van, hogy Magyarországon csak klinikai és tanácsadó szakpszichológusok tanulhatnak EMDR-t és már második módszerként. Nem kezdő terapeutáknak való.

Minden problémával lehet dolgozni EMDR módszerrel, de nem mindig ugyanolyan módon. Mindig az a kérdés, hogy most képes vagyok-e? És, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy a kliens képessé váljon rá? Ez az EMDR terapeuta dolga és ez az igazi munka, az már tulajdonképpen a „jutalomjáték”, amikor már ott tartunk, hogy újra átdolgozzuk a traumatikus élményeket, amitől napról napra jobban lehet a kliens. De mire eljutunk idáig, az egy nagyon hosszú út lehet, és ez az EMDR művészete. Mindenki képes rá, ugyanis az agyunk képes rá, hogy az információkat újra feldolgozza, ez természetes feldolgozó folyamat, amit mi terapeutaként facilitálunk. Olyan természetes folyamat ez, mint amikor a kezünket megvágjuk, a seb begyógyul, megalvad a vér, újra épül a bőr, hasonló folyamat történik a lelkünkben, agyunkban. A traumatikus élmények spontán gyógyulást keresnek, a szervezetünk egyensúlyt és harmóniát keres.

Említetted az előbb a magyar terapeutákat. Mik a hazai tapasztalatok EMDR kapcsán? Hol tart most az EMDR Magyarországon, hogyan sikerült kiépíteni?

2013-ban voltak az első komoly EMDR alaptréningek, akkor még svájci tréner jött, Eva Zimmerman, és ő tartotta meg az 1-es és 2-es szintet. 2017-től viszont már magyar nyelven mennek a tréningek, én tartom a két alaptréninget, trénerré avanzsáltam magam hosszú és fájdalmas (nevet) munka hatására. Most már minden évben indul alapképzés, évi kb. 15-20 terapeuta elvégzi a második szintet is, és utána sok-sok szupervízióval és esetmegbeszéléssel kb. egy-két éven belül tudnak EMDR terapeutává válni. De ahogy jeleztem korábban, klinikai vagy tanácsadói szakpszichológusi diplomával kell rendelkezni, valamint minimum egy már meglévő terápiás módszerrel, tehát már komoly szakembernek kell lenni, amikor belekezd valaki ebbe a módszer tanulásába.

Így aztán nem tudunk olyan nagy számban képzett terapeutákat produkálni, viszont a kiképzettek nagyon jó minőségű EMDR terapeuták. Magas a léc, ezért nincsenek olyan sokan, de egyre többen képződnek, és mivel nő az EMDR népszerűsége, egyre nagyobb az igény az embereknél az EMDR terápiára, így egyre nő az igény terapeutáknál is, hogy tanuljanak EMDR terápiát. Én legszívesebben minden terapeutának megtanítanám, legszívesebben minden rendelőbe legalább egy EMDR terapeutát tennék, minden városba egy vagy két szupervízor kellene.

Most még a kezdetnél tartunk, de exponenciálisan nő a kiképzettek száma. Idén ugyanis kiképződtek az első szupervízorok Magyarországon és sokkal nagyobb számban tudunk szupervízort biztosítani. Sajnos Magyarországon még nagyon sokat kell várni EMDR terápiára, de meg kell, hogy mondjam, Belgiumban is, holott százszor annyi terapeuta van. Az még nagyon fontos, hogy a Magyar EMDR Egyesület biztosítja a terapeuták továbbképzését és terápiák minőségét, valamint a szakmai kontrollt. Mindenkinek azt tudom javasolni, hogy csakis olyan terapeutát keressen, aki az egyesület akkreditált terapeutája.

A jelenlegi COVID-19 helyzetben hogyan segíthet az EMDR szemlélete, módszere, mik az ezzel kapcsolatos gyakorlatok, tapasztalatok?

Amit nem szoktak tudni egyéb szakemberek, hogy az EMDR nem csak régi traumák feldolgozására alkalmas, hanem rengeteg azonnali stressz utáni protokollja van, amit mind csoportosan, mind egyénileg lehet végezni és pozitív változást előidézni. Ez még nem feldolgozás, hanem a történtekkel kapcsolatos szorongások és stressz csökkentésére alkalmas. Tehát nem EMDR terápiáról, hanem EMDR terápiából kifejlesztett protokollokról van szó.

Kifejezetten a COVID-19 járványra is kidolgozott egy izraeli kolléga egy ún. COVID-19 protokollt, ami a járvánnyal kapcsolatos szorongásokat, negatív gondolatokat és emóciókat csökkenteni tudja egy bizonyos szintig, hogy ne a tehetetlenséget éljék át az emberek és tudjanak funkcionálni. Hogy ebben a helyzetben a saját módjukon és az adott körülmények között megélhessék azt az emberek, hogy tudnak valamit tenni, azzal szemben, hogy a tehetetlen düh, szorongás, félelem állapotában legyenek.

A módszerrel vissza lehet hozni a személyt abba az ún. „tolerancia ablakba”, arra a stressz szintre, ami élhető. Nem tudjuk elvenni a reális szorongásokat, az hiba is lenne, ha valaki veszélyben van, akkor veszélyben van. De, hogy az ember ebben a veszélyhelyzetben dühöng vagy lefagy, vagy inkább azt mondja, hogy itt van ez a karantén időszak, és ezt felhasználom arra, hogy megtanuljak valami újat, vagy éppenséggel segítek például a szomszédban élő öreg néninek…

Tehát egy csomó minden van, amit lehet csinálni, és ebben tud segíteni az EMDR. Segít megmutatni, hogy a reális körülmények között mik az én lehetőségeim. Azokat az energiákat, erőforrásokat tudja mozgósítani, amikkel pontosan úgy tudom megoldani a dolgokat, amennyire reális. Ezt a protokollt én már több alkalommal bemutattam és tanítottam a kollégáknak online. Pontosan ez az egyik fontos üzenete ennek az időszaknak, hogy így is lehet, például online dolgozni, lehet segíteni, nem lehet mindent, de a semminek nem a minden az ellentéte, hanem a valami. És valamit mindig lehet csinálni, ez az EMDR-nek az egyik fontos mottója. Az adaptív hálózatok mindig reális megoldásokat tartalmaznak, nem idealisztikusakat.

Bővebb információ az EMDR módszeréről és a magyarországi EMDR terapeuták névsora az egyesület honlapján található: https://emdr.hu/

Aki EMDR terapeutát keres, kizárólag a Magyar EMDR Egyesület honlapján szereplő lista segítségével, illetve az egyesülethez intézett e-mail formájában tegye, mert csak az itt szereplő terapeuták részesültek megfelelő képzésben és szupervízióban.

Az interjút Kroó Adrienn, klinikai szakpszichológus, EMDR terapeuta, a Traumaközpont munkatársa készítette.