COVID-19 nem csak egy új típusú vírus, hanem egy számunkra új típusú krízisállapot is, ami napról napra jobban meghatározza a hétköznapjainkat.
Mit tehetünk mentális egészségünkért krízishelyzetben és hogyan tudunk ebben másoknak segíteni? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján összeszedtünk pár megfontolandó szempontot a járvánnyal kapcsolatos stresszhelyzet kezelésére.
  • Törekedjünk a mértékletességre a vírus terjedéséről szóló hírek olvasásával, hallgatásával kapcsolatban. Természetesen fontos a megbízható forrásból érkező információ annak érdekében, hogy meg tudjuk védeni magunkat és hozzátartozóinkat, de a médiafogyasztás túlzott mértéke szorongáshoz, pánikhoz vezethet. Napi egy-két alkalommal elegendő tájékozódni.
  • Az otthoni vagy kórházi karanténba került, a mindennapi életből hirtelen kiszakított emberek körében különböző megterhelő érzelmi reakciókat tapasztalhatunk. Fontos, hogy rendszeresen tartsuk velük a kapcsolatot, segítsük az egészséges életmód fenntartását és amennyire csak lehet, fektessünk hangsúlyt az otthon végezhető mozgásra, kikapcsolódásra, rendszeres pihenésre.
  • Gyermekek számára is félelmetes és szorongáskeltő lehet ez a helyzet, hiszen észlelhetik, hogy megváltozott körülöttük a világ, még akkor is, ha nincsenek fertőzöttekkel direkt kapcsolatban. Ilyenkor picivel több figyelmet és törődést igényelnek. Koruknak megfelelően türelmesen és őszintén beszéljünk velük a vírusról, valamint tegyük lehetővé, hogy kifejezzék aggodalmaikat, negatív érzelmeiket, félelmeiket. Kreatív eszközök, mint pl. a rajz, játék segítségünkre lehetnek ebben. Igyekezzünk egy biztonságos és támogató közeget biztosítani számukra, ahol megoszthatóvá válnak az aggodalmaik. Próbáljunk jó példát mutatni, mert a gyerekek a felnőttek viselkedéséből tanulják meg, hogyan kezeljék saját nehéz érzelmeiket. A családi szokások, rutin fenntartása például növeli a biztonságérzetet. Ha a gyerekeknek otthon kell maradniuk, a különleges helyzet ellenére is bátorítsuk őket a koruknak megfelelő játékokra, aktivitásokra. Lehetőleg törekedjünk arra, hogy a gyerekek a szülőkkel, elsődleges gondozókkal együtt maradhassanak. Abban az esetben, ha mégis szét kell őket választani, ügyeljünk a rendszeres, kiszámítható kapcsolattartásra.
  • A koronavírus sajnálatos módon az idősebbekre és a krónikus betegségben szenvedőkre a legveszélyesebb. Az idősebb emberek általában nehezebben viselik a hirtelen változásokat. Ilyenkor szorongóbbá, dühösebbé, türelmetlenebbé, vagy éppen zárkózottabbá válhatnak. Fontos, hogy gyakorlati dolgokban és érzelmileg egyaránt támogassuk őket. Világosan megfogalmazott, egyértelmű üzeneteket osszunk meg velük a járvány veszélyeiről és a biztonsági előírásokról. Vegyük figyelembe, hogy a felfokozott érzelmi állapot miatt akár többször is el kell ismételni mondandónkat. Legyünk türelmesek és segítsük őket, hogy minél kevésbé legyenek kitéve a fertőzés lehetőségének.
  • Kiemelendő még, hogy ismerjük el, köszönjük meg és amivel tudjuk mi is segítsük az egészségügyi dolgozók és a fertőzötteket egyéb módon támogatók fáradhatatlan munkáját.
  • Végül, de nem utolsó sorban, legyünk elfogadóak a koronavírussal kezelt emberekkel, ne kapcsoljuk össze nemzetiségükkel vagy etnikai hovatartozásukkal a fertőzöttségüket. COVID-19 a világ különböző részein terjed, így származástól függetlenül bárki megkaphatja. Erről senki sem tehet.

Forrás:

Mental Health Considerations during COVID-19 Outbreak

https://www.who.int/docs/default-source/coronaviruse/mental-health-considerations.pdf