A munkahelyi hiányzások közel fele mentális eredetű tünetekhez köthető. A magas arány mellett a munkahelyek hozzáállását jól jelzi, hogy a mentális probléma miatti hiányzásoknak a nagy részében más okot jelentenek le a munkáltatónál. A mentális egészség munkahelyi aspektusaival kapcsolatos proaktív, prevencióra épülő megközelítés mellett számos gazdasági és pszichológiai érv szól.

Miért fontos a mentális egészség?

Ahogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is gyakran hangoztatja: mentális egészség nélkül nincs valódi testi egészség. A mentális problémákkal küzdő emberek esetében aránytalanul magasabb a különféle súlyos betegségek előfordulása és a halálozási ráta is.

Az egészségügyi rendszerek egyelőre még nem adtak megfelelő választ a mentális problémákkal való foglalkozásra. A segítségre szorulók szükségletei és az elérhető segítség között szakadék tátong az egész világon. Még a magasabb jövedelmi kategóriába sorolt országok esetében is 35% – 50% között van azon súlyos mentális betegséggel küzdők aránya, akik semmilyen kezelésben nem részesülnek.

A rendelkezésre álló adatok megerősítik, hogy a mentális egészségügyi helyzet Magyarországon az EU átlagától elmarad. Annak ellenére, hogy sokkoló statisztikák szólnak a mentális problémák elterjedtségéről (pl. a társadalom legalább 7%-a szenved depressziótól) és jelentősek a strukturális hiányosságok (pl. alulfinanszírozott állami ellátás vagy a pszichiáterek elégtelen száma), a mentális egészség ügyének fontosságáról nincs közpolitikai diskurzus.

Miért fontos a mentális egészség egy munkahelyen?

A munkakörülmények és a munkahelyi környezet nagy hatással lehet a mentális egészségre, illetve ezzel egyenlő mértékben a mentális egészségi állapot jelentősen kihat a munkahelyi teljesítményre.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) kimutatása szerint a munkához kapcsolódó stressz és szorongás a vezető okok között van a munkahelyi biztonsági és egészségvédelemi kihívások területén: minden negyedik munkavállaló érintett és a munkahelyi hiányzások 50-60%-a köthető stresszhez kapcsolódó okokhoz. A teljes munkaidőben foglalkoztatott nők kétszer nagyobb eséllyel küzdenek mentális egészségügyi problémákkal, mint a teljes állásban foglalkoztatott férfiak.

Magyarországi adatokból elég kevés áll rendelkezésre, de azok alapján kb. 1000 milliárd forintra becsülhető a munkahelyi stressz okozta GDP-kiesés évente, ami az EU-s átlagnál rosszabb mutató. A munkahelyi mentális jóllét állapotáról árulkodik az is, hogy csupán 10%-a a magyaroknak elégedett a munkájával, a foglalkoztatottak 86%-a a kiégés tüneteiről számol be és 40%-a volt már szekálás (bullying) áldozata a munkahelyen.

Mi a munkahely szerepe a munkavállalók mentális jóllétében?

Mindenekelőtt, a munkahelyek a vállalaton belüli viszonyok és folyamatok alakításával tudnak tenni a munkavállalók mentális egészségéért. Ebbe beletartozhat az egyértelmű munkakörök megfogalmazásától kezdve a megfelelő karrierlehetőségek biztosításán át a transzparens és adekvát eszközökkel működő motivációs és teljesítményértékelési rendszerekig számos komplex tényező. Ha ezek a vállalati rendszerek megfelelően működnek már egy óriási lépést tett a munkahely a munkavállalók mentális jóllétének támogatásáért.

Fontos továbbá a prevenció terén kifejtett vállalati aktivitás is, amelynek segítségével a komoly mentális tünetek megjelenése és további kifejlődése elkerülhető. A pénzügyi szempontok is jelentősek: például, egy Egyesült Királyság vállalataira elvégzett kalkuláció alapján az ottani cégek akár évi 8 milliárd fontot is megtakaríthatnak a munkahelyen nyújtott jobb mentális egészségügyi támogatás révén.

Ez egy 500 főt foglalkoztató vállalat esetében azt jelentheti, hogy egy kezdeti 40.000 fontos befektetéssel a munkavállalók mentális egészséggel kapcsolatos tájékoztatásába nettó 347.722 font megtakarítást lehet elérni főleg annak köszönhetően, hogy kevesebb lesz a rossz egészségi állapottal összefüggésbe hozható munkahelyi hiányzás, illetve növekszik a produktivitás, mert például nem dolgoznak betegen a munkavállalók.

A munkahelyek nem csak a prevencióban, hanem akkor is kulcsszerepet játszanak miután a mentális probléma tünetei egyértelműen láthatóvá váltak (intervenció). A munkatársak – a barátokhoz és a családhoz hasonlóan – jelentős segítséget tudnak nyújtani azzal, hogy felhívják a figyelmet kollégájuk megváltozott viselkedésére.

Sok esetben a mentális problémák tünetei jobban láthatóak a környezet, mint az érintett személy számára. Ilyenkor döntő tényező, hogy a munkahelyi közeg mennyire támogató és bátorítja a mentális problémák megosztását.

Számos vállalati menedzserek véleményét összegyűjtő felmérés megállapította, hogy a vezetők a munkavállalók jóllétét fontosnak találják, de bizonytalanok azt illetően hogyan tudják őket segíteni, mivel nem rendelkeznek megfelelő információval, készségekkel, képzéssel és gyakorlattal.

Fontos lenne tehát, hogy a vállalati vezetők, HR munkatársak vagy csapatvezetők nagyon praktikus technikák alkalmazásával képesek legyenek hozzájárulni és elősegíteni a mentális jóllétet a munkahelyen.

Sokan vonakodnak, hogy krízis helyzetben lévő személyeket megszólítsanak, akár egy komoly közlekedési baleset után vagy egy súlyos betegség, stressz esetében, valamint olyankor, amikor valaki a házastársát vagy egy közeli rokonát veszti el. Ugyanakkor a krízisben lévők támogatása az egyik legerősebb eszköz arra, hogy segíteni lehessen ezen embereknek a krízissel való megküzdést.

A tájékozottabb és képzettebb munkavállalók, vezetők vagy HR munkatársak egy olyan munkahelyet eredményeznek, amely képes mentális egészségügyi problémákat megelőzni, az azokkal való megküzdést támogatni, valamint az árulkodó jeleket időben és megbízhatóan észlelni.

A mentális egészséget komolyan vevő munkahelyek alacsonyabb munkahelyi hiányzási arányról, produktívabb és lojálisabb munkavállalókról számolnak be.

Magyarországon mind a munka törvénykönyve, mind a munkavédelmi törvény egyértelműen rögzíti, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés biztosítása a munkáltató kötelezettsége. 2008. január 1-je óta törvényi szabályozás szintjére került a munkahelyi stressz, kiemelve, hogy a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázatok felmérése és csökkentése.

A jogszabályi kötelezettségek és az azokra épülő bírságokon túl is meggyőző gazdasági és pszichológiai érvek szólnak amellett, hogy a vállalatok számára egy megtérülő befektetés az, ha proaktívan közelítenek a munkahelyi mentális egészség kérdésköréhez, hiszen így a munkahely valójában a saját jövőjébe invesztál.

A Traumaközpontban a vállalat minden munkavállalója számára nyújtunk az igényekre szabott segítséget a mentális egészséghez kapcsolódó prevenció és intervenció területein. A foglalkozásokról további információ érhető el itt.

Források:

Barna, E.,A magyarok 90 százaléka nem elkötelezett a munkahelye felé https://www.hrportal.hu/hr/a-magyarok-90-szazaleka-nem-elkotelezett-a-munkahelye-fele-20151012.html [2019. június 3].

Interjú Molnár Károllyal in Százezrek élnek hazánkban úgy, hogy ok nélkül szégyenkeznek, https://24.hu/tudomany/2019/02/10/szazezrek-elnek-hazankban-ugy-hogy-ok-nelkul-szegyenkeznek/ [2019. június 3].

Knapp, M., McDaid, D., & Parsonage, M. (2011). Mental Health Promotion and Mental Illness Prevention: The Economic Case. Letöltve gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/215626/dh_126386.pdf [2016. július 2].

Kopp, M & Skrabski Á. (2007), A magyar népesség életkilátásai. In Magyar Tudomány 2007/9.

LFM, A cégek harmada úgy tesz, mintha nem létezne munkahelyi stressz https://legfittebbmunkahely.hu/a-cegek-harmada-ugy-tesz-mintha-nem-letezne-munkahelyi-stressz/ [2019. június 3]

Országos munkahelyi stressz felmérés eredmények, http://www.munkahelyistresszinfo.hu/a-munkahelyi-stressz-merese/munkahelyi-stressz-felmeres-eredmenyek/ [2019. június 3].

Psychosocial risks and stress at work, the European Agency for Safety and Health at Work weboldala https://osha.europa.eu/en/themes/psychosocial-risks-and-stress [2019. június 3].

Sainsbury Centre for Mental Health. (2009). Briefing 40: Removing Barriers. The facts about mental health and employment. Letöltve ohrn.nhs.uk/resource/policy/TheFactsaboutMentalHealth.pdf [2019 június 3].

Stansfeld, S., Clark, C., Bebbington, P., King, M., Jenkins, R., & Hinchliffe, S. (2016). Chapter 2: Common mental disorders. In S. McManus, P. Bebbington, R. Jenkins, & T.Brugha (Eds.), Mental health and wellbeing in England: Adult Psychiatric Morbidity Survey 2014. Leeds: NHS Digital.

Szabó, A., A Magyar GDP hatszorosába kerül évente Európában a munkahelyi stressz,
http://www.munkahelyistresszinfo.hu/stressz-a-munkahelyen/a-stressz-hatasai/a-magyar-gdp-hatszorosaba-kerul-evente-europaban-a-munkahelyi-stressz.php [2019. június 3].

WHO, Mental health action plan 2013-2020. https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/89966/9789241506021_eng.pdf?sequence=1 [2019. június 3].